A technológiai ugrás gazdasági értéke
Az Internet of Things (IoT) által generált adatmennyiségek alapvető változást igényelnek a mai információs infrastruktúrában. Az IoT-rendszereknek autonómnak, robusztusnak és mindenekelőtt biztonságosnak kell lenniük.
Amikor az olajfúrótorony fúrófeje 1500 méterrel a vízfelszín alatt kommunikál a szárazföldi karbantartási központtal, vagy amikor érzékelők egy alkalmazáson keresztül jelzik, hogy a gyógyszerek szállítása során a hőmérséklet nem tartja be a megengedett tartományt, akkor az Internet of Things (IoT)ről beszélünk. A szerszámok és gépek, autók és mozgólépcsők, háztartási készülékek és robotok hálózatba szervezése minden gazdasági ágazatot megváltoztat. Az IoT hatalmas lehetőségeket kínál a vállalatoknak, de biztonsági kockázatokat is rejt magában.
A dolgok internete elképzelhetetlen a big data és az analitika nélkül. Csak a hatalmas mennyiségű adatgyűjtés és azok intelligens kiértékelése teszi lehetővé a hálózatépítést. Az adatkezelés követelményei ennek során óriásiak. Az információáramokat másodperc töredékeiben kell feldolgozni. Ebben segít a mesterséges intelligencia (MI). Egy német nyelvterületen végzett, mintegy 500 ipari vezető bevonásával készült felmérés szerint már minden második gyártó vállalat használja az MI-t. Patrick Schwarzkopf, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének robotika és automatizálás szakosztályától: „És ez az arány gyorsan növekszik, a felhasználási területek száma is növekszik”. Néhány német középvállalkozás számára az IoT olyan, mint a régi bor új tömlőben: olyan vállalatok, mint az SEW Eurodrive, a Claas Landmaschinen vagy a Stiebel Eltron már több mint tíz éve küldenek adatokat gépekről gépekre. Akkoriban az automatizálás előmozdítása volt a cél. Az energiaszolgáltatók esetében az IoT egy korai formája, a fűtésleolvasás már 20 évvel ezelőtt nagy sikert aratott: már akkor sem kellett az alkalmazottnak bejönnie a lakásba, hanem az autóban ülve, onnan tudta távolról leolvasni az adatokat. Azóta a szolgáltatók még tovább léptek: a Smart Power Grid például intelligens elosztóhálózatokat jelent az áramellátáshoz. Ennek során az IoT segítségével az energiaellátást az aktuális fogyasztáshoz igazítják. Hosszú választási éjszaka az Egyesült Államokban vagy egy focimeccs Németországban? Milliók ülnek a tévé előtt. Következmény: több energia kerül a hálózatba. És ez még nem minden. Új üzleti területek jönnek létre például azzal, hogy a szolgáltatók meglévő termékeiket IoT-kiegészítő szolgáltatásokkal egészítik ki, vagy teljesen új, IoT-funkciókkal rendelkező termékeket fejlesztenek.
A szoftveripar reagál a nagy, gyorsan beérkező adatmennyiségek feldolgozásának kihívására: új szolgáltatások, például a SAS Event Stream Processing kerültek kifejlesztésre.
Valós idejű értékelések
Az adatok nem csak tárolásuk után, hanem már a felhőbe történő továbbításuk során is elemzésre kerülnek. „Így valós időben nem csak az érzékelők által szolgáltatott adatok, hanem a közösségi médiában és a weboldalakon végzett tranzakciók is kiértékelhetők” – magyarázza Annette Green, a világpiaci vezető SAS vállalatnál Németország, Svájc és Ausztriaért felelős vezető. „Így a vállalatok gyors, skálázható eredményeket kapnak az IoT-adataikból.”
Az IoT segít az utakon: a Volvo Trucks, a haszongépjármű-gyártó folyamatosan gyűjti a járművek összes funkcióját, és olyan pontosan elemzi azokat, hogy a problémák már a kezdeti szakaszban felismerhetők – és nem csak akkor, amikor a teherautó az út szélén áll meg. Az IoT segít az ügyfélszolgálatban: az „Experience 2030: The Future of Customer Experience” tanulmány szerint a várakozási idők hamarosan a múlté lehetnek. A tanulmány szerzői szerint a következő tíz évben az ügyfélkapcsolatok körülbelül kétharmada okostelefonokon, az interneten vagy információs pultoknál, intelligens gépek segítségével fog zajlani. De ez még nem minden: a biztosítók is javíthatják munkafolyamataikat, az ügyfélkapcsolattól az egyéni díjszabásig. Egy példa erre egy európai biztosítótársaság kárrendezési folyamata: ha egy ügyfél autóbalesetet szenved, azt a biztosítási alkalmazásán keresztül jelenti. Először sürgős kérdésekre válaszol, például hogy vannak-e sérültek. Ezután leírja a kárt, és szükség esetén fotót is küld róla. Az alkalmazás megmutatja neki a legközelebbi szerződéses műhelyeket, vagy – ha az autó nem alkalmas a közlekedésre – vontatót rendel és taxit hív.
A háttérben számos ellenőrzés zajlik: az adatok arra utalnak, hogy esetleg csalásról van szó? És működik egy költségmodell, amely a márka, a modell és a jármű életkora figyelembevételével automatikusan kiszámítja a kár összegét, és meghatározza, hogyan kell kezelni az esetet. Annette Green: „Az értéknövelő elemző eszközök alkalmazásának lehetőségei az egész értéklánc mentén megvannak.”
A SAS menedzserének véleménye szerint a koronavírus megmutatta, hogy sok német vállalatnak még mindig jelentős hiányosságai vannak a digitális hálózatépítés terén. Azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek módszeres, koncepcionális, szervezeti és technikai eljárásokkal az „adatok” erőforrásainak kihasználására, gyorsabban kerültek nehéz helyzetbe, mint azok a vállalatok, amelyek már korábban is a big data és az analitika vagy a mesterséges intelligencia mellett döntöttek: „Ezzel nagyobb rugalmasságot teremtenek, amely a jövőben is védelmet nyújt számukra váratlan események esetén, és lehetőséget biztosít számukra új termékek, szolgáltatások és üzleti területek, így új bevételi források fejlesztésére.”
Értékteremtő elemző eszközök
Egy példa a középvállalkozások közül: az alsó-szászországi Bornemann Gewindetechnik (60 alkalmazott) egy tanácsadói részleg felállításán gondolkodik, mert egy új technológia révén az elkövetkező években hatalmas adatmennyiségekkel fog rendelkezni. Fél éve a Bornemann intelligens menetes orsókat árul, amelyek miniszenzorokkal vannak felszerelve, és Bluetooth-on keresztül adatokat küldenek egy gépnek vagy egy mobiltelefonnak. Az adatok a csavar meneteinek elfordulásáról, a belső terhelésekről és rezgésekről szólnak. „Ez olyan, mintha röntgennel néznénk a menetbe” – magyarázza Moritz von Soden ügyvezető igazgató. A Bornemann ügyfelei, például emelőállványok vagy extruderek gyártói, most már éjjel-nappal láthatják, hogy milyen állapotban vannak termékeik. A karbantartási intervallumok optimalizálhatók, a meghibásodások elkerülhetők. Bornemann maga is új ismeretekre tesz szert az adatok elemzésével, például a pontos terhelési profilokról. „Ezt a tudást a jövőben a menetes orsóink mellett ügyfeleinknek is felajánlhatjuk” – mondja von Soden. És mi a helyzet az IoT IT-biztonságával? Patrick Schwarzkopf: „A gépek, berendezések és eszközök hálózatba kötése a hackerek számára igazi csemege. Folyamatosan megpróbálnak behatolni az IoT-rendszerekbe – ezt meg kell akadályozni.” A kiberbiztonsági szakértők tudják, hogyan lehet védekezni. Schwarzkopf: „Az AI-eszközök használatával könnyebben felismerhetők az adatáramlásban fellépő rendellenességek.” Erre példaként hozza fel az élelmiszeripart: „Ha egy hacker például egy parancs segítségével meg akarja változtatni a tejpor összetételét, az AI azonnal felismeri az ilyen be nem jelentett adatáramlást, és a szolgáltatásirányítási rendszer megakadályozza a továbbítást. Ami nem illeszkedik a tanult mintába, riasztást vált ki.”
Az iparban és a mindennapi életben számos különböző eszköz hálózatba szervezése az Internet of Things (IoT), magyarul a dolgok internete néven ismert. Az internethez csatlakozó lámpák vagy a smart home hűtőszekrénye ugyanúgy az IoT részét képezik, mint egy hálózatba szervezett gyártóberendezés. Az ipari gépek hálózatba szervezése az Ipar 4.0 vagy az ipari internet néven is ismert.
A hálózati berendezéseket gyártó Cisco becslése szerint 2022-re egymilliárd eszköz lesz összekapcsolva az IoT-vel. Az ipar hálózatba szervezése mellett a technológiai konszern elemzői a smart city-k fejlesztése révén alapvető változást várnak a mai információs infrastruktúrában. A városok hálózatba szervezésével, például a közlekedési lámpák, járművek, lakosok és közigazgatás összekapcsolásával a városok hatékonyabbá, fejlettebbé, környezetbarátabbá és szociálisan inkluzívabbá válnak.
Az internetes tárgyak már ma is tartósan befolyásolják mindennapi életünket. Az okostelefonok, mint vezérlőközpontok, ma már nemcsak a kommunikációt teszik lehetővé, hanem az otthon világításának, a bevásárlásnak, a konyhai eszközöknek vagy akár a saját bejárati ajtónak a vezérlését is. Ugyanakkor a digitális piac innovatív üzleti modelljei a értékláncok alapvető átalakításához vezetnek. Az IoT valódi potenciálja ugyanis az adatok és a saját üzleti szervezet összekapcsolásában rejlik. Ezáltal a vállalatok olyan termékeket és szolgáltatásokat tudnak kínálni, amelyek gyorsabban alkalmazkodnak az ügyfelek igényeihez és a változó piaci feltételekhez.
Jogi nyilatkozat
Internet of Things (A dolgok internete)
A Frankfurter Allgemeine Zeitung GmbH kiadói különkiadványa
A szerkesztői tartalomért felelős:
FAZIT Communication GmbH
Frankenallee 71-81
60327 Frankfurt am Main
Ügyvezetés: Hanner Ludwig
Szerkesztőség: Dirk Mewis, Julia Hoscislawski (felelős)
Elrendezés: F.A.Z. Creative Solutions, Christian Küster
Szerzők: Lukas Baur, Harald Czycholl, Herlmut Gassel, Torsten Lörcher, Laurent Meister, Anja Steinbuch
Hirdetésekért felelős: Ingo Müller, www.faz.media